Chapter 7

Sziasztok!.:D Előre szólok, hogy ez a rész nem lesz valami nagy durranás. De remélem valamennyire elnyeri a tetszéseteket.:D
xoxo Katherina.


Rhydian morogva jött mellettem végig az iskola mocskos folyosóján. Megsértettem a férfiasságát azzal, hogy ma reggel megvertem, mármint futásban. Duzzogott nem tudott tovább lépni rajta. Mondjuk engem nem zavart annyira boldog voltam, hogy végre nyertem Ő meg majd túl lesz rajta. 
- Végre itt vagytok! - ugrott elém Shan.
- Sziasztok - öleltem meg Őt és Tomot. 
- Mi a helyzet? - mosolygott.
- Legyőztem Rhydiant futásban - ugráltam örömömben. Az említett srác összehúzott szemöldökkel nézett rám ezért abbahagytam a boldogságom kinyilvánítását.
- Hát ez remek - megforgattam szemeit és elindult az osztályba Okinawe.
- Mi a baja? - kérdeztem aggódva. Tomék családjában nincs minden a legnagyobb rendben, szülei fél éve váltak el, mert az apukája megcsalta az anyukáját és a nő terhes lett. Az anyukája teljesen kiborult miatta, mondjuk meg is értem 16 évnyi boldog házasság után, hirtelen beüt egy ilyen dolog ez után mindenki a padlón lenne. A fiú számára az a legrosszabb, hogy a szülei még mindig együtt laknak és folyton veszekednek, amiért Ő is folyton frusztrált.
- Fogalmam sincs - rántotta meg a vállát Shanon. Bementünk az iskola leghidegebb és legbüdösebb osztályába ami természetesen a miénk volt. Az épület jobb szárnyában található a második emeleten. A falak piszkos fehér színűek néhol sáros bakancs talpnyomok ékesítik, a táblára egy malacot rajzoltak "Szörny" felirattal Shan cukkolására. Mielőtt a lány bejött volna letöröltem, hogy ne lássa meg még véletlenül se. 
- Kara én nem akarom őket meghívni - morogta Kay a padomon ülve. 
- Css Drága! Ez az egyetlen esélyed, hogy Ő is - mutatott Rhydianre - biztosan eljöjjön.
- Vakolat nélkül már nem is tudtok élni igaz?! - utaltam az 'enyhe' sminkjükre. Megfogtam a padom alját és 'finoman' letaszítottam róla Kayt. 
- Eszednél vagy? - visította a földről. Lassan felállt leporolta feketén csillogó nadrágját, megigazította haját és barátnője mellé állt.
- Kaynek születésnapja lesz - kezdet bele Katrina. - Szeretné ha mind a négyen eljönnétek hozzá.- enyhe fintor villant át az arcán mikor kimondta. - jövő héten szombaton lesz. Vegyetek fel valami - végig nézett rajtam - szépet - köhögte.
- Persze, hogy elmegyünk! - hallatszott Tom hangjában a felhőtlen boldogság. Mindig is az iskola híressége akart lenni. Úgymond ezért is haragszik Rhydianre, mert Ő csak idejött és a rossz fiús mosolyával a lányok elérhetetlen bálványa lett. Az a számomra meglepő, hogy ezt nem használja ki, nem használja a lányok szívét lábtörlőnek. Vagyis eddig még nem tette. 
- Rendben, ajándékot hozzatok! - erőltetett egy kedvesnek nem nevezhető mosolyt az agyon púderezett arcára. Köztük Kara az okos, ez a cselszövésben látszi, Kay az ártatlan, Katrina pedig a csinibaba. 
- Nekem semmi kedvem sincs elmenni - húzta a száját Shanon.
- Én elmegyek - jelentette ki Rhydian a helyére ülve.
- Tudtam, hogy rád számíthatok! - szinte a nyakába ugrott Tom. 
- Szerintem jó móka lenne - motyogtam halkan az orrom alatt, hogy ne hallja meg.
- Mi? Ne már! - dobta le a könyveit a padra ami nagy zajt csapott - Tudod, hogy csak Rhydian miatt hívtak meg. A buli után megint nem fognak foglalkozni velünk - idegességtől kijött a nyakán az ér. 
- Nem akarom, hogy foglalkozzanak velem csak jól akarom magamat érezni - motyogtam. 
- Nem érdekel... - pufogott - menjünk.
A csengő megmentett egy 'veréstől' amit Shantől kaptam volna.  Bejött Jeffries az osztályfőnökünk és mindenkit a helyére parancsolt. Majd belekezdett egy újabb unalmas órába. Sosem szerettem a tanóráit mindig halálra untam magamat, ha csak egy kicsit is feldobná a hangulatot már jobb lenne, de nem, leadja a száraz anyagot és ennyi. 
- Miss Smith megtenné, hogy békén hagyja a mellette ülő Mr. Hammerst? - nézett rám szúrós tekintettel a Mr. Jeffries. Nagyon unatkoztunk ezért Dannyvel kitaláltuk, hogy köpőcsöveket gyártunk amivel Rhydiant vesszük célba.
- Sajnálom az én hibám volt - vállalta magára a felelősséget.
- Óra után irány az igazgatói! - morogta és folytatta a táblán való magyarázást. 
Nem nagyon hatotta meg a fiút a büntetés, hiszen naponta odajár, mert mindig valami csínyen dolgozik. 
- Nem kellett volna magadra vállalni - suttogtam. - de azért  köszi - eresztettem egy halvány mosolyt. 
- Ugyan már - legyintett. - a dirit már nem érdekli, ha én vagyok a váróban. - kacsintott. 
A csöngő hatására befejezte az ofőnk a beszédet és kiment. Mi is követtük a példáját, mert a szüntekben minden osztálynak kötelező volt kimenni a folyosóra. 
- Maddy - csengett egy ismerős hang a hátam mögül. Menten elszégyelltem magamat ahogy meghallottam.
- Sziasztok - megfordultam és a szüleim voltak mögöttem - mit kerestek ti itt? - zavartam mosolyogtam. Most hetekig megint cikizni fognak anyáék miatt. 
- Jöttünk beíratni Briet - magyarázta apa. 
- Ez nem egy elhamarkodott döntés? - néztem rá, kicsit értetlenül hiszen tegnap találtunk rá és már egyből a beíratáson gondolkoznak. Megrázta a fejét. 
- És most hol van? - kerestem a tekintetettemmel mert nem láttam sehol.
- Kiment a mosdóba. Nagyon ideges volt. Teljesen rendbe hozták a lábát ezért úgy gondoltuk, hogy neki is közösségbe kell mennie.
- Ez egy nagyon rossz ötlet, hogy ide akarjátok íratni. Őt folyton piszkálni fogják - kapkodtam a levegőt nem tudom mi ütött belém. Brie átlagosabbnál rosszabbul néz ki. Tudom, hogy csúnya dolog ilyet mondani, de így van és ezért folyamatosan piszkálni fogják.
She looks good to me
Nagy nyüzsgés hallatszott a másik folyosóról.  
- Wow! Nézzétek a ruháját!
- Ki ez a lány? - nyávogta Kara. Megfordultam és Brie jött végig a folyosón. Nagyon jól nézett ki. Ez nem ugyan az a lány akit ma reggel láttam,  teljesen más,  fel van frissülve, kipihent és életvidám. 
- Szia Maddy - jött oda hozzánk.
- Brie?! - futott Rhydian. - Szia! De jól nézel ki! - ámult el. 
- Köszönöm szépen! - pirult el. 
- Menjünk az igazgatónőhöz majd utána társalogtok! - mosolygott anya és tovább mentek. 
- Ki volt ez a lány? - tombolt Kay. 
- Ő - gondolkoztam a megfelelő válaszon, mert azt csak nem mondhatom meg nekik, hogy az erdőben találtunk rá - a mostohatestvérem. Anyáék voltak az árvaházban és egy testvérrel jöttek haza. Ezentúl Ő is ide fog járni. - magyaráztam. 


2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett. :)
    Gyorsan hozd a kövi részt! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy még mindig tetszik és köszönöm, hogy írsz megjegyzést.:D

      Törlés